Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy átlagos lakás milyen gyakran cserél gazdát, és vajon az ország mely térségeiben adják el gyakrabban a lakásaikat a tulajdonosok, akkor a választ a lakásállomány forgási sebességében érdemes keresni. Ez a mutató nem csak a tranzakciószámok alapján értékeli az ország egyes településeit, vagy a főváros kerületeit, hanem a területi meglévő lakásállományt is figyelembe veszi. Így a különböző méretű településekről is el lehet dönteni, hogy mennyire népszerűek a vásárlók körében. Előljáróban annyit, hogy néhány fővárosi kerület mellett a Tatabányai járás az, ahol a legaktívabbak voltak a vásárlók - az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján.
Míg 2018-ról 2019-re a budapesti kerületek mindgyikében 10 százalék felett emelkedtek a lakásárak, sőt a kerületek több mint felében az éves drágulás a 20 százalékot is meghaladta, addig 2019-ről 2020-ra három kerület kivételével mindenhol egyszámjegyűre lassult a drágulás. Az ingatlanpiac megtorpanása tehát a fővárosban kimondottan erős volt, még akkor is, ha a sokak által várt árcsökkenés végül nem következett be. Az idei év elején tapasztalható országos szintű fellendülés azonban már Budapesten is éreztette hatását - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Nemrég azt néztük meg az OTP Lakóingatlan Értéktérkép alapján, hogy az ország egyes részein, kiemelve Budapestet milyen árakon cseréltek gazdát a lakások 2020 első 9 hónapjában. Ezúttal azt mutatjuk be - szintén két térkép segítségével -, hogy 2019 azonos időszakához képest hol, mennyit emelkedtek, vagy csökkentek az árak.
A már 2019-ben lassuló lakáspiacon a koronavírus-járvány időben előre hozta a várt ciklusváltást. A forgalom visszaesése és az árszint korrekciója jelenleg Budapestet, illetve a nagyobb városokat érinti leginkább. Bár az Otthonteremtési Program 2021-től induló elemei mindenképpen pozitív hatással lesznek a piac összes területére, egyelőre még megjósolhatatlan, hogy már jövőre egyértelműen elindulhat-e a kilábalás a válságból – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből. Az alábbiakban két részletes térképen mutatjuk meg, hol, mennyiért cseréltek gazdát a lakások az idei év első 9 hónapjában.
A hazai lakásárak alakulásával nagyon gyakran foglalkozunk, az MNB, a KSH és a Takarék Csoport is negyedéves rendszerességgel közöl adatokat erről. Emellett az OTP Jelzálogbank is rendszeresen – féléves gyakorisággal – készíti el Lakóingatlan Értéktérképét, amiben a lakásárindex helyett az aktuális négyzetméterárakra helyezi a hangsúlyt. A kétféle megközelítést együtt vizsgálva ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az árindexek mögött milyen tényleges négyzetméterárak húzódtak meg az ezredforduló óta az ország különböző részein.
Budapesten a legfrissebb 2019-es adatok alapján 628 ezer forintra jön ki a lakások átlagos négyzetméterára, ez azonban széles skálán szóródik az egyes kerületeket külön nézve. De nemcsak a kerületek között vannak egészen más árak, a lakáspiac egyik általánossága, hogy a nagyobb alapterületű otthonoknak fajlagosan alacsonyabb az ára mint a kisebbeknek. A budapesti piacon részben igazolódik csak az elmélet, a legolcsóbb méretkategóriába ugyanis az 50 és 75 négyzetméter közötti lakások kerültek 575 ezres átlaggal, míg ennél a kisebb és nagyobb lakások is magasabb négyzetméteráron keltek el 2019-ben.
Megjelent az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkpe, ami járási szinten mutatja be a lakásárak alakulását. Az elemzés kiemeli a megyeszékhelyeket, valamint Budapestet, ahol kerületenként is megnézhetjük, hogy a tavalyi évben hol, mennyiért cseréltek gazdát átlagosan a lakások. Nézd meg te is, hogy a legfrissebb adatok szerint a környékeden mennyit ér egy négyzetméter!
A járványhelyzet csak a hab volt a tortán, a lakáspiac 2019-ben már a konszolidáció jeleit mutatta, Budapesten jelentősebb forgalomcsökkenéssel, közel 40 százalékkal esett vissza az adásvételek száma a fővárosban. Közben az éves árszint még növekedett 2019-ben, a negyedéves adatok szerint azonban már csökkenésnek indultak az árak a második félévben. A járványhelyzet miatt a kicsit későbbre várt negatív piaci korrekció időben előbbre, a jelenbe került - az OTP Értéktérkép adatai alapján.
2019 második felében még érezhetőbbé vált a fővárosi újlakás-piac – első félévben már tapasztalható – visszaesése a korábbi évekhez képest. A tavalyi év egészében 30 százalékkal csökkent a forgalom, az újonnan piacra kerülő kínálat pedig 20 százalékkal maradt el a 2018-as évitől. Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján, bár a piac nem fagy be, tartósnak ígérkező konszolidáció látható a megelőző évek szárnyalása után.
A hazai lakáspiac felívelő szakasza hatodik éve tart és a reál lakásárak is folyamatosan emelkednek azóta. Az eddigi historikus és nemzetközi tapasztalatok alapján egy-egy szakasz korábban nagyjából nyolc évig tartott, így okkal számíthatnánk arra, hogy – tisztán piaci viszonyok között – a következő két évben elérhetnénk az árcsúcsot. Az OTP Értéktérkép alapján megnéztük, mennyibe kerülnek ma a lakások Budapest és az ország különböző részein.
Számos cikkben foglalkoztunk vele és mutattuk be már az elmúlt hónapokban is, hogy a jelenlegi környezetben mivel indokolható, hogy csekélyebb mértékben, de a lakásárak növekedésére, vagy legfejebb stagnálására lehet számítani, annak ellenére, hogy már sokan érzik főleg Budapesten, hogy kevesebb tranzakció megy végbe. Most megérkeztek a legfrissebb OTP Értéktérkép adatok, ami alapján az elmúlt egy évben csak Budapesten 23 százalékos volt a drágulás, a legmagasabb értékek a város peremkerületeiben láthatóak, a legkisebb változás pedig nem meglepő módon a belvárosi, már így is magas árszinttel rendelkező részeken volt. Lássuk, melyik kerületben mennyit változtak az árak!
A magyar lakáspiac 2019-ben valószínűleg fordulóponthoz érkezett. Ez egyelőre csak a forgalom csökkenésében mutatkozik, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Ugyanakkor az árak idén, az előző évekhez hasonlóan kétszámjegyű mértékben nőttek. Az országos szinten érezhető lassulást, illetve a stagnáló fázis elérését elhalasztották a Kormány különböző, lakásvásárlást ösztönző támogatásai – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.
Harmadával esett vissza mind a forgalom, mind az újonnan megjelenő kínálat a fővárosi újlakás-piacon 2019 első felében. Bár az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint éves összehasonlításban nem ilyen drámai a helyzet, minden jel szerint új korszak indulhat az elmúlt három év szárnyalása után.
A lakásárak emelkedésével párhuzamosan az eladott lakások száma is nő, országrészenként azonban nagy különbségek vannak. Az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérképe látványos ábrákon mutatja be, hogy a meglévő állományhoz képest, hol adták el tavaly a legtöbb lakást Magyarországon. Emellett azt is megvizsgáltuk, hogy mit hozhat az idei év a vásárlók számában, kell-e félnünk egy esetleges piaci lassulástól vagy visszaeséstől.
Csak Budapesten közel 37 ezer volt a lakáspiaci adásvételek száma az egész 2018-as évet nézve, ami összességében 2 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest. 10 olyan kerület volt, ahol kevesebb lakás cserélt gazdát, ezek közül a legnagyobb csökkenést a X. kerületben mérték. Azokon a területeken viszont, ahol leginkább megnőtt a tranzakciók száma, egy olyan kerületben nőtt meg legjobban a vásárlások száma, amelynél a korábbi évben a legnagyobb visszaesést lehetett tapasztalni - áll az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
Bár tavaly azt hihettük, hogy 2017-re lezárult a lakáspiac meredek fellendülése, a 2018-as adatok ismét gyorsuló forgalombővülést és áremelkedést mutatnak. Egyre több becslés szerint haladja meg azonban a jelenlegi árszínvonal az egyensúlyi szintet. Ráadásul az eddigi drágulásban is nagy szerepet játszó befektetési célú vásárlók tömegével csábulhatnak el a nagyobb hozammal kecsegtető befektetések felé, így a további erőteljes áremelkedés esélye egyre kisebb, noha a pozitív irány még évekig kitarthat - áll az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
Erőset lépett a fogyasztóvédelem.
150-200 milliárd forintnyi plusz forrást húzhat így be az állam.
Eddig 26 főt kapcsoltak le.
Előásták Robert F. Kennedy Jr. múltbéli nyilatkozatait.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
