Az idei év kiemelkedő a lakáspiaci forgalom tekintetében, nem volt azonban ez így a tavalyi évben, amikor mindenki érezte, hogy a járvány a tranzakciók számának is odatett. A kesergés helyett tanulni is lehet a múltból: egy járványhelyzetben is értékálló ingatlant kereső befektetőknek érdemes azokat a területeket, illetve Budapesten belül azokat a kerületeket és körzeteket sorra venni, amelyek még egy ilyen jellegű válságos időszakban is helyt álltak.
Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy egy átlagos lakás milyen gyakran cserél gazdát, és vajon az ország mely térségeiben adják el gyakrabban a lakásaikat a tulajdonosok, akkor a választ a lakásállomány forgási sebességében érdemes keresni. Ez a mutató nem csak a tranzakciószámok alapján értékeli az ország egyes településeit, vagy a főváros kerületeit, hanem a területi meglévő lakásállományt is figyelembe veszi. Így a különböző méretű településekről is el lehet dönteni, hogy mennyire népszerűek a vásárlók körében. Előljáróban annyit, hogy néhány fővárosi kerület mellett a Tatabányai járás az, ahol a legaktívabbak voltak a vásárlók - az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján.
Míg 2018-ról 2019-re a budapesti kerületek mindgyikében 10 százalék felett emelkedtek a lakásárak, sőt a kerületek több mint felében az éves drágulás a 20 százalékot is meghaladta, addig 2019-ről 2020-ra három kerület kivételével mindenhol egyszámjegyűre lassult a drágulás. Az ingatlanpiac megtorpanása tehát a fővárosban kimondottan erős volt, még akkor is, ha a sokak által várt árcsökkenés végül nem következett be. Az idei év elején tapasztalható országos szintű fellendülés azonban már Budapesten is éreztette hatását - derül ki az OTP Ingatlanpont elemzéséből.
Nemrég azt néztük meg az OTP Lakóingatlan Értéktérkép alapján, hogy az ország egyes részein, kiemelve Budapestet milyen árakon cseréltek gazdát a lakások 2020 első 9 hónapjában. Ezúttal azt mutatjuk be - szintén két térkép segítségével -, hogy 2019 azonos időszakához képest hol, mennyit emelkedtek, vagy csökkentek az árak.
A már 2019-ben lassuló lakáspiacon a koronavírus-járvány időben előre hozta a várt ciklusváltást. A forgalom visszaesése és az árszint korrekciója jelenleg Budapestet, illetve a nagyobb városokat érinti leginkább. Bár az Otthonteremtési Program 2021-től induló elemei mindenképpen pozitív hatással lesznek a piac összes területére, egyelőre még megjósolhatatlan, hogy már jövőre egyértelműen elindulhat-e a kilábalás a válságból – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből. Az alábbiakban két részletes térképen mutatjuk meg, hol, mennyiért cseréltek gazdát a lakások az idei év első 9 hónapjában.
A hazai lakásárak alakulásával nagyon gyakran foglalkozunk, az MNB, a KSH és a Takarék Csoport is negyedéves rendszerességgel közöl adatokat erről. Emellett az OTP Jelzálogbank is rendszeresen – féléves gyakorisággal – készíti el Lakóingatlan Értéktérképét, amiben a lakásárindex helyett az aktuális négyzetméterárakra helyezi a hangsúlyt. A kétféle megközelítést együtt vizsgálva ezúttal arra voltunk kíváncsiak, hogy az árindexek mögött milyen tényleges négyzetméterárak húzódtak meg az ezredforduló óta az ország különböző részein.
Budapesten a legfrissebb 2019-es adatok alapján 628 ezer forintra jön ki a lakások átlagos négyzetméterára, ez azonban széles skálán szóródik az egyes kerületeket külön nézve. De nemcsak a kerületek között vannak egészen más árak, a lakáspiac egyik általánossága, hogy a nagyobb alapterületű otthonoknak fajlagosan alacsonyabb az ára mint a kisebbeknek. A budapesti piacon részben igazolódik csak az elmélet, a legolcsóbb méretkategóriába ugyanis az 50 és 75 négyzetméter közötti lakások kerültek 575 ezres átlaggal, míg ennél a kisebb és nagyobb lakások is magasabb négyzetméteráron keltek el 2019-ben.
Megjelent az OTP legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkpe, ami járási szinten mutatja be a lakásárak alakulását. Az elemzés kiemeli a megyeszékhelyeket, valamint Budapestet, ahol kerületenként is megnézhetjük, hogy a tavalyi évben hol, mennyiért cseréltek gazdát átlagosan a lakások. Nézd meg te is, hogy a legfrissebb adatok szerint a környékeden mennyit ér egy négyzetméter!
A járványhelyzet csak a hab volt a tortán, a lakáspiac 2019-ben már a konszolidáció jeleit mutatta, Budapesten jelentősebb forgalomcsökkenéssel, közel 40 százalékkal esett vissza az adásvételek száma a fővárosban. Közben az éves árszint még növekedett 2019-ben, a negyedéves adatok szerint azonban már csökkenésnek indultak az árak a második félévben. A járványhelyzet miatt a kicsit későbbre várt negatív piaci korrekció időben előbbre, a jelenbe került - az OTP Értéktérkép adatai alapján.
2019 második felében még érezhetőbbé vált a fővárosi újlakás-piac – első félévben már tapasztalható – visszaesése a korábbi évekhez képest. A tavalyi év egészében 30 százalékkal csökkent a forgalom, az újonnan piacra kerülő kínálat pedig 20 százalékkal maradt el a 2018-as évitől. Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján, bár a piac nem fagy be, tartósnak ígérkező konszolidáció látható a megelőző évek szárnyalása után.
A hazai lakáspiac felívelő szakasza hatodik éve tart és a reál lakásárak is folyamatosan emelkednek azóta. Az eddigi historikus és nemzetközi tapasztalatok alapján egy-egy szakasz korábban nagyjából nyolc évig tartott, így okkal számíthatnánk arra, hogy – tisztán piaci viszonyok között – a következő két évben elérhetnénk az árcsúcsot. Az OTP Értéktérkép alapján megnéztük, mennyibe kerülnek ma a lakások Budapest és az ország különböző részein.
Számos cikkben foglalkoztunk vele és mutattuk be már az elmúlt hónapokban is, hogy a jelenlegi környezetben mivel indokolható, hogy csekélyebb mértékben, de a lakásárak növekedésére, vagy legfejebb stagnálására lehet számítani, annak ellenére, hogy már sokan érzik főleg Budapesten, hogy kevesebb tranzakció megy végbe. Most megérkeztek a legfrissebb OTP Értéktérkép adatok, ami alapján az elmúlt egy évben csak Budapesten 23 százalékos volt a drágulás, a legmagasabb értékek a város peremkerületeiben láthatóak, a legkisebb változás pedig nem meglepő módon a belvárosi, már így is magas árszinttel rendelkező részeken volt. Lássuk, melyik kerületben mennyit változtak az árak!
A magyar lakáspiac 2019-ben valószínűleg fordulóponthoz érkezett. Ez egyelőre csak a forgalom csökkenésében mutatkozik, elsősorban Budapesten és a nagyvárosokban. Ugyanakkor az árak idén, az előző évekhez hasonlóan kétszámjegyű mértékben nőttek. Az országos szinten érezhető lassulást, illetve a stagnáló fázis elérését elhalasztották a Kormány különböző, lakásvásárlást ösztönző támogatásai – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzéséből.
Harmadával esett vissza mind a forgalom, mind az újonnan megjelenő kínálat a fővárosi újlakás-piacon 2019 első felében. Bár az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe szerint éves összehasonlításban nem ilyen drámai a helyzet, minden jel szerint új korszak indulhat az elmúlt három év szárnyalása után.
A lakásárak emelkedésével párhuzamosan az eladott lakások száma is nő, országrészenként azonban nagy különbségek vannak. Az OTP Jelzálogbank Lakóingatlan Értéktérképe látványos ábrákon mutatja be, hogy a meglévő állományhoz képest, hol adták el tavaly a legtöbb lakást Magyarországon. Emellett azt is megvizsgáltuk, hogy mit hozhat az idei év a vásárlók számában, kell-e félnünk egy esetleges piaci lassulástól vagy visszaeséstől.
Csak Budapesten közel 37 ezer volt a lakáspiaci adásvételek száma az egész 2018-as évet nézve, ami összességében 2 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest. 10 olyan kerület volt, ahol kevesebb lakás cserélt gazdát, ezek közül a legnagyobb csökkenést a X. kerületben mérték. Azokon a területeken viszont, ahol leginkább megnőtt a tranzakciók száma, egy olyan kerületben nőtt meg legjobban a vásárlások száma, amelynél a korábbi évben a legnagyobb visszaesést lehetett tapasztalni - áll az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
Eddig ember alkotta eszköz ilyesmire nem volt képes.
Kemény volt ez az év, és ezzel még nincs vége.
Cikkünket folyamatosan frissítjük.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
